ámulat

Hungarian

Etymology

ámul +‎ -at (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːmulɒt]
• Hyphenation: ámu‧lat
• Rhymes: -ɒt

Noun

ámulat (countable and uncountable, plural ámulatok)

1. amazement, surprise, astonishment

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	ámulat	ámulatok
accusative	ámulatot	ámulatokat
dative	ámulatnak	ámulatoknak
instrumental	ámulattal	ámulatokkal
causal-final	ámulatért	ámulatokért
translative	ámulattá	ámulatokká
terminative	ámulatig	ámulatokig
essive-formal	ámulatként	ámulatokként
essive-modal	—	—
inessive	ámulatban	ámulatokban
superessive	ámulaton	ámulatokon
adessive	ámulatnál	ámulatoknál
illative	ámulatba	ámulatokba
sublative	ámulatra	ámulatokra
allative	ámulathoz	ámulatokhoz
elative	ámulatból	ámulatokból
delative	ámulatról	ámulatokról
ablative	ámulattól	ámulatoktól
non-attributive possessive - singular	ámulaté	ámulatoké
non-attributive possessive - plural	ámulatéi	ámulatokéi

Possessive forms of ámulat
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ámulatom	ámulataim
2nd person sing.	ámulatod	ámulataid
3rd person sing.	ámulata	ámulatai
1st person plural	ámulatunk	ámulataink
2nd person plural	ámulatotok	ámulataitok
3rd person plural	ámulatuk	ámulataik

Derived terms

Expressions

• ámulatba ejt

 

Further reading

• ámulat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• ámulat in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).