érvénytelen

Hungarian

Etymology

érvény +‎ -telen

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːrveːɲtɛlɛn]
• Hyphenation: ér‧vény‧te‧len

Adjective

érvénytelen (comparative érvénytelenebb, superlative legérvénytelenebb)

1. invalid

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	érvénytelen	érvénytelenek
accusative	érvénytelent	érvényteleneket
dative	érvénytelennek	érvényteleneknek
instrumental	érvénytelennel	érvénytelenekkel
causal-final	érvénytelenért	érvénytelenekért
translative	érvénytelenné	érvénytelenekké
terminative	érvénytelenig	érvénytelenekig
essive-formal	érvénytelenként	érvénytelenekként
essive-modal	érvénytelenül	—
inessive	érvénytelenben	érvénytelenekben
superessive	érvénytelenen	érvényteleneken
adessive	érvénytelennél	érvényteleneknél
illative	érvénytelenbe	érvénytelenekbe
sublative	érvénytelenre	érvénytelenekre
allative	érvénytelenhez	érvénytelenekhez
elative	érvénytelenből	érvénytelenekből
delative	érvénytelenről	érvénytelenekről
ablative	érvénytelentől	érvénytelenektől
non-attributive possessive - singular	érvénytelené	érvényteleneké
non-attributive possessive - plural	érvénytelenéi	érvénytelenekéi

Derived terms

• érvénytelenít
• érvénytelenség

 

Further reading

• érvénytelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• érvénytelen in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).