érvénytelenítés

Hungarian

Etymology

érvénytelenít +‎ -és

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːrveːɲtɛlɛniːteːʃ]
• Hyphenation: ér‧vény‧te‧le‧ní‧tés

Noun

érvénytelenítés (plural érvénytelenítések)

1. invalidation, annulment, nullification, cancellation

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	érvénytelenítés	érvénytelenítések
accusative	érvénytelenítést	érvénytelenítéseket
dative	érvénytelenítésnek	érvénytelenítéseknek
instrumental	érvénytelenítéssel	érvénytelenítésekkel
causal-final	érvénytelenítésért	érvénytelenítésekért
translative	érvénytelenítéssé	érvénytelenítésekké
terminative	érvénytelenítésig	érvénytelenítésekig
essive-formal	érvénytelenítésként	érvénytelenítésekként
essive-modal	érvénytelenítésül	—
inessive	érvénytelenítésben	érvénytelenítésekben
superessive	érvénytelenítésen	érvénytelenítéseken
adessive	érvénytelenítésnél	érvénytelenítéseknél
illative	érvénytelenítésbe	érvénytelenítésekbe
sublative	érvénytelenítésre	érvénytelenítésekre
allative	érvénytelenítéshez	érvénytelenítésekhez
elative	érvénytelenítésből	érvénytelenítésekből
delative	érvénytelenítésről	érvénytelenítésekről
ablative	érvénytelenítéstől	érvénytelenítésektől
non-attributive possessive - singular	érvénytelenítésé	érvénytelenítéseké
non-attributive possessive - plural	érvénytelenítéséi	érvénytelenítésekéi

Possessive forms of érvénytelenítés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	érvénytelenítésem	érvénytelenítéseim
2nd person sing.	érvénytelenítésed	érvénytelenítéseid
3rd person sing.	érvénytelenítése	érvénytelenítései
1st person plural	érvénytelenítésünk	érvénytelenítéseink
2nd person plural	érvénytelenítésetek	érvénytelenítéseitek
3rd person plural	érvénytelenítésük	érvénytelenítéseik