étkező

Hungarian

Etymology

étkezik +‎ -ő

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːtkɛzøː]
• Hyphenation: ét‧ke‧ző
• Rhymes: -zøː

Participle

étkező

1. present participle of étkezik

Derived terms

Compound words

• étkezőasztal
• étkezőkocsi

 

Noun

étkező (plural étkezők)

1. dining room

   Synonym: ebédlő

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	étkező	étkezők
accusative	étkezőt	étkezőket
dative	étkezőnek	étkezőknek
instrumental	étkezővel	étkezőkkel
causal-final	étkezőért	étkezőkért
translative	étkezővé	étkezőkké
terminative	étkezőig	étkezőkig
essive-formal	étkezőként	étkezőkként
essive-modal	—	—
inessive	étkezőben	étkezőkben
superessive	étkezőn	étkezőkön
adessive	étkezőnél	étkezőknél
illative	étkezőbe	étkezőkbe
sublative	étkezőre	étkezőkre
allative	étkezőhöz	étkezőkhöz
elative	étkezőből	étkezőkből
delative	étkezőről	étkezőkről
ablative	étkezőtől	étkezőktől
non-attributive possessive - singular	étkezőé	étkezőké
non-attributive possessive - plural	étkezőéi	étkezőkéi

Possessive forms of étkező
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	étkezőm	étkezőim
2nd person sing.	étkeződ	étkezőid
3rd person sing.	étkezője	étkezői
1st person plural	étkezőnk	étkezőink
2nd person plural	étkezőtök	étkezőitek
3rd person plural	étkezőjük	étkezőik

Further reading

• étkező in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• étkező in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).