ügyfél

Hungarian

Etymology

ügy +‎ fél

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈycfeːl]
• Hyphenation: ügy‧fél
• Rhymes: -eːl

Noun

ügyfél (plural ügyfelek)

1. client

   Synonym: kliens

2. customer

   Synonyms: vevő, vásárló

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	ügyfél	ügyfelek
accusative	ügyfelet	ügyfeleket
dative	ügyfélnek	ügyfeleknek
instrumental	ügyféllel	ügyfelekkel
causal-final	ügyfélért	ügyfelekért
translative	ügyféllé	ügyfelekké
terminative	ügyfélig	ügyfelekig
essive-formal	ügyfélként	ügyfelekként
essive-modal	—	—
inessive	ügyfélben	ügyfelekben
superessive	ügyfélen	ügyfeleken
adessive	ügyfélnél	ügyfeleknél
illative	ügyfélbe	ügyfelekbe
sublative	ügyfélre	ügyfelekre
allative	ügyfélhez	ügyfelekhez
elative	ügyfélből	ügyfelekből
delative	ügyfélről	ügyfelekről
ablative	ügyféltől	ügyfelektől
non-attributive possessive - singular	ügyfélé	ügyfeleké
non-attributive possessive - plural	ügyféléi	ügyfelekéi

Possessive forms of ügyfél
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ügyfelem	ügyfeleim
2nd person sing.	ügyfeled	ügyfeleid
3rd person sing.	ügyfele	ügyfelei
1st person plural	ügyfelünk	ügyfeleink
2nd person plural	ügyfeletek	ügyfeleitek
3rd person plural	ügyfelük	ügyfeleik

Derived terms

• ügyfélbarát
• ügyfélkapcsolat
• ügyfélkapu
• ügyfélkör
• ügyfélszolgálat

 

Further reading

• ügyfél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN