agyafúrt

Hungarian

Etymology

agya +‎ fúrt, from agy (“brain, intellect”) +‎ -a (possessive suffix) +‎ fúr (“to drill”) +‎ -t (past participle or past tense suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒɟɒfuːrt]
• Hyphenation: agya‧fúrt
• Rhymes: -uːrt

Adjective

agyafúrt (comparative agyafúrtabb, superlative legagyafúrtabb)

1. (often derogatory) crafty, artful, cunning, knowing, shrewd, tricky

   Synonyms: ravasz, furgangos, leleményes, fortélyos, dörzsölt, minden hájjal megkent, csavaros eszű

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	agyafúrt	agyafúrtak
accusative	agyafúrtat	agyafúrtakat
dative	agyafúrtnak	agyafúrtaknak
instrumental	agyafúrttal	agyafúrtakkal
causal-final	agyafúrtért	agyafúrtakért
translative	agyafúrttá	agyafúrtakká
terminative	agyafúrtig	agyafúrtakig
essive-formal	agyafúrtként	agyafúrtakként
essive-modal	—	—
inessive	agyafúrtban	agyafúrtakban
superessive	agyafúrton	agyafúrtakon
adessive	agyafúrtnál	agyafúrtaknál
illative	agyafúrtba	agyafúrtakba
sublative	agyafúrtra	agyafúrtakra
allative	agyafúrthoz	agyafúrtakhoz
elative	agyafúrtból	agyafúrtakból
delative	agyafúrtról	agyafúrtakról
ablative	agyafúrttól	agyafúrtaktól
non-attributive possessive - singular	agyafúrté	agyafúrtaké
non-attributive possessive - plural	agyafúrtéi	agyafúrtakéi

Derived terms

• agyafúrtság

Further reading

• agyafúrt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• agyafúrt in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).