alapterület

Hungarian

Etymology

alap (“base”) +‎ terület (“area”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒlɒptɛrylɛt]
• Hyphenation: alap‧te‧rü‧let

Noun

alapterület (plural alapterületek)

1. surface area, floorspace

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	alapterület	alapterületek
accusative	alapterületet	alapterületeket
dative	alapterületnek	alapterületeknek
instrumental	alapterülettel	alapterületekkel
causal-final	alapterületért	alapterületekért
translative	alapterületté	alapterületekké
terminative	alapterületig	alapterületekig
essive-formal	alapterületként	alapterületekként
essive-modal	—	—
inessive	alapterületben	alapterületekben
superessive	alapterületen	alapterületeken
adessive	alapterületnél	alapterületeknél
illative	alapterületbe	alapterületekbe
sublative	alapterületre	alapterületekre
allative	alapterülethez	alapterületekhez
elative	alapterületből	alapterületekből
delative	alapterületről	alapterületekről
ablative	alapterülettől	alapterületektől
non-attributive possessive - singular	alapterületé	alapterületeké
non-attributive possessive - plural	alapterületéi	alapterületekéi

Possessive forms of alapterület
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	alapterületem	alapterületeim
2nd person sing.	alapterületed	alapterületeid
3rd person sing.	alapterülete	alapterületei
1st person plural	alapterületünk	alapterületeink
2nd person plural	alapterületetek	alapterületeitek
3rd person plural	alapterületük	alapterületeik

Derived terms

• alapterületű

 

Further reading

• alapterület in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• alapterület in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).