Hungarian

edit

Etymology

edit

From the stem of apad (to ebb; subside, recede) +‎ -ály (noun-forming suffix).[1]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈɒpaːj]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: apály
  • Rhymes: -aːj

Noun

edit

apály (plural apályok)

  1. low tide
    Antonym: dagály

Declension

edit
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative apály apályok
accusative apályt apályokat
dative apálynak apályoknak
instrumental apállyal apályokkal
causal-final apályért apályokért
translative apállyá apályokká
terminative apályig apályokig
essive-formal apályként apályokként
essive-modal
inessive apályban apályokban
superessive apályon apályokon
adessive apálynál apályoknál
illative apályba apályokba
sublative apályra apályokra
allative apályhoz apályokhoz
elative apályból apályokból
delative apályról apályokról
ablative apálytól apályoktól
non-attributive
possessive - singular
apályé apályoké
non-attributive
possessive - plural
apályéi apályokéi
Possessive forms of apály
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. apályom apályaim
2nd person sing. apályod apályaid
3rd person sing. apálya apályai
1st person plural apályunk apályaink
2nd person plural apályotok apályaitok
3rd person plural apályuk apályaik

See also

edit

References

edit
  1. ^ apály in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

edit
  • apály in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • apály in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).
  NODES
Note 1