békés

See also: Békés, bekeS, bekeš, and Bekeš

Antillean Creole

Noun

békés

1. (derogatory) A Caucasian person

French

Adjective

békés

1. masculine plural of béké

Hungarian

Etymology

béke +‎ -s

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbeːkeːʃ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: bé‧kés
• Rhymes: -eːʃ

Adjective

békés (comparative békésebb, superlative legbékésebb)

1. peaceful

   Synonym: nyugodt

Declension

Inflection of békés
	singular	plural
nominative	békés	békések
accusative	békéset békést	békéseket
dative	békésnek	békéseknek
instrumental	békéssel	békésekkel
causal-final	békésért	békésekért
translative	békéssé	békésekké
terminative	békésig	békésekig
essive-formal	békésként	békésekként
essive-modal	—	—
inessive	békésben	békésekben
superessive	békésen	békéseken
adessive	békésnél	békéseknél
illative	békésbe	békésekbe
sublative	békésre	békésekre
allative	békéshez	békésekhez
elative	békésből	békésekből
delative	békésről	békésekről
ablative	békéstől	békésektől
non-attributive possessive - singular	békésé	békéseké
non-attributive possessive - plural	békéséi	békésekéi

Derived terms

• békésen

 

Further reading

• békés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• békés in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).