bokájú

Hungarian

Etymology

boka (“ankle”) +‎ -jú (adjective-forming suffix denoting possession or similarity)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbokaːjuː]
• Hyphenation: bo‧ká‧jú
• Rhymes: -juː

Adjective

bokájú (not comparable)

1. -ankled, with a …… ankle or ankles (having a specific kind of ankle[s])

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	bokájú	bokájúak
accusative	bokájút	bokájúakat
dative	bokájúnak	bokájúaknak
instrumental	bokájúval	bokájúakkal
causal-final	bokájúért	bokájúakért
translative	bokájúvá	bokájúakká
terminative	bokájúig	bokájúakig
essive-formal	bokájúként	bokájúakként
essive-modal	—	—
inessive	bokájúban	bokájúakban
superessive	bokájún	bokájúakon
adessive	bokájúnál	bokájúaknál
illative	bokájúba	bokájúakba
sublative	bokájúra	bokájúakra
allative	bokájúhoz	bokájúakhoz
elative	bokájúból	bokájúakból
delative	bokájúról	bokájúakról
ablative	bokájútól	bokájúaktól
non-attributive possessive - singular	bokájúé	bokájúaké
non-attributive possessive - plural	bokájúéi	bokájúakéi

Coordinate terms

• (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú