címlap

Hungarian

Etymology

cím (“title”) +‎ lap (“page”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡siːmlɒp]
• Hyphenation: cím‧lap

Noun

címlap (plural címlapok)

1. title page, front page

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	címlap	címlapok
accusative	címlapot	címlapokat
dative	címlapnak	címlapoknak
instrumental	címlappal	címlapokkal
causal-final	címlapért	címlapokért
translative	címlappá	címlapokká
terminative	címlapig	címlapokig
essive-formal	címlapként	címlapokként
essive-modal	—	—
inessive	címlapban	címlapokban
superessive	címlapon	címlapokon
adessive	címlapnál	címlapoknál
illative	címlapba	címlapokba
sublative	címlapra	címlapokra
allative	címlaphoz	címlapokhoz
elative	címlapból	címlapokból
delative	címlapról	címlapokról
ablative	címlaptól	címlapoktól
non-attributive possessive - singular	címlapé	címlapoké
non-attributive possessive - plural	címlapéi	címlapokéi

Possessive forms of címlap
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	címlapom	címlapjaim
2nd person sing.	címlapod	címlapjaid
3rd person sing.	címlapja	címlapjai
1st person plural	címlapunk	címlapjaink
2nd person plural	címlapotok	címlapjaitok
3rd person plural	címlapjuk	címlapjaik

Derived terms

Compound words

• címlapfotó
• címlapkép
• címlapsztár
• címlapsztori
• címlaptörténet
• szennycímlap

 

Further reading

• címlap in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• címlap in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).