csodálatos

Hungarian

Etymology

csodálat (“wonder, marvel, admiration”) +‎ -os (“-ous, -ful”, adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃodaːlɒtoʃ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: cso‧dá‧la‧tos
• Rhymes: -oʃ

Adjective

csodálatos (comparative csodálatosabb, superlative legcsodálatosabb)

1. wonderful, marvelous, amazing

Declension

Inflection of csodálatos
	singular	plural
nominative	csodálatos	csodálatosak
accusative	csodálatost csodálatosat	csodálatosakat
dative	csodálatosnak	csodálatosaknak
instrumental	csodálatossal	csodálatosakkal
causal-final	csodálatosért	csodálatosakért
translative	csodálatossá	csodálatosakká
terminative	csodálatosig	csodálatosakig
essive-formal	csodálatosként	csodálatosakként
essive-modal	—	—
inessive	csodálatosban	csodálatosakban
superessive	csodálatoson	csodálatosakon
adessive	csodálatosnál	csodálatosaknál
illative	csodálatosba	csodálatosakba
sublative	csodálatosra	csodálatosakra
allative	csodálatoshoz	csodálatosakhoz
elative	csodálatosból	csodálatosakból
delative	csodálatosról	csodálatosakról
ablative	csodálatostól	csodálatosaktól
non-attributive possessive - singular	csodálatosé	csodálatosaké
non-attributive possessive - plural	csodálatoséi	csodálatosakéi

Derived terms

• csodálatosan
• csodálatosság

Further reading

• csodálatos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• csodálatos in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).