Hungarian

edit

Pronunciation

edit

Noun

edit

desz (plural deszek)

  1. (music) D-flat, D♭ (a tone one semitone lower than a D)
    Coordinate terms: cesz, esz, fesz, gesz, asz, b

Declension

edit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative desz deszek
accusative deszt deszeket
dative desznek deszeknek
instrumental desszel deszekkel
causal-final deszért deszekért
translative desszé deszekké
terminative deszig deszekig
essive-formal deszként deszekként
essive-modal
inessive deszben deszekben
superessive deszen deszeken
adessive desznél deszeknél
illative deszbe deszekbe
sublative deszre deszekre
allative deszhez deszekhez
elative deszből deszekből
delative deszről deszekről
ablative desztől deszektől
non-attributive
possessive - singular
deszé deszeké
non-attributive
possessive - plural
deszéi deszekéi
Possessive forms of desz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. deszem deszeim, deszjeim
2nd person sing. deszed deszeid, deszjeid
3rd person sing. desze, deszje deszei, deszjei
1st person plural deszünk deszeink, deszjeink
2nd person plural deszetek deszeitek, deszjeitek
3rd person plural deszük, deszjük deszeik, deszjeik

Derived terms

edit
Compound words

Further reading

edit
  • desz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • desz in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).

Anagrams

edit
  NODES
Note 1