eszik
Hungarian
editPronunciation
editEtymology 1
editFrom Proto-Uralic *sewe- (“to eat”) + -ik. Cognates include Northern Mansi тэ̄ӈкве (tè̄ňkve), Finnish syödä and Estonian sööma.[1][2]
Verb
editeszik
- (transitive) to eat
- Synonyms: (formal) étkezik, (formal; with object) fogyaszt, (slang) kajál, (of animals) táplálkozik
- (transitive, colloquial, preceded by mit) to like a certain trait about someone (-n/-on/-en/-ön)
Usage notes
edit- See under Etymology 2.
Conjugation
editClick for archaic forms | 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Indicative mood |
Present | Indef. | eszem (or eszek) |
eszel | eszik | eszünk | esztek | esznek | |
Def. | eszem | eszed | eszi | esszük | eszitek | eszik | |||
2nd-p. o. | eszlek | ― | |||||||
Past | Indef. | ettem | ettél | evett | ettünk | ettetek | ettek | ||
Def. | ettem | etted | ette | ettük | ettétek | ették | |||
2nd-p. o. | ettelek | ― | |||||||
Future | Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. enni fog. | ||||||||
Archaic Preterit |
Indef. | evék / ők or evém |
evél / ől | eve, őn or evék |
evénk / őnk | evétek / őtök | evének / őnek | ||
Def. | evém / őm | evéd / őd | evé | evénk / őnk | evétek / őtök | evék / ők | |||
2nd-p. o. | ― | ||||||||
Archaic Past | Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. eszik vala, evett vala/volt. | ||||||||
Archaic Future |
Indef. | eendek or evendek (or eendem or evendem) |
eendesz or evendesz | eend or evend (or eendik or evendik*) |
eendünk or evendünk | eendetek or evendetek | eendenek or evendenek | ||
Def. | eendem or evendem | eended or evended | eendi or evendi | eendjük or evendjük | eenditek or evenditek | eendik or evendik | |||
2nd-p. o. | eendelek or evendelek | ― | |||||||
Conditional mood |
Present | Indef. | ennék (or enném) |
ennél | enne (or ennék*) |
ennénk | ennétek | ennének | |
Def. | enném | ennéd | enné | ennénk (or ennők) |
ennétek | ennék | |||
2nd-p. o. | ennélek | ― | |||||||
Past | Indicative past forms followed by volna, e.g. evett volna | ||||||||
Subjunctive mood |
Present | Indef. | egyek or egyem |
egyél | egyen or egyék |
együnk | egyetek | egyenek | |
Def. | egyem | edd or egyed |
egye | együk | egyétek | egyék | |||
2nd-p. o. | egyelek | ― | |||||||
(Archaic) Past | Indicative past forms followed by légyen, e.g. evett légyen | ||||||||
Infinitive | enni | ennem | enned | ennie | ennünk | ennetek | enniük | ||
Other forms |
Verbal noun | Present part. | Past part. | Future part. | Adverbial participle | Causative | |||
evés | evő | evett | eendő or evendő | éve (evén) | etet | ||||
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs). | |||||||||
Click for archaic forms | 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Indicative mood |
Present | Indef. | ehetek (or ehetem) |
ehetsz (or ehetel) |
ehet (or ehetik) |
ehetünk | ehettek | ehetnek | |
Def. | ehetem | eheted | eheti | ehetjük | ehetitek | ehetik | |||
2nd-p. o. | ehetlek | ― | |||||||
Past | Indef. | ehettem | ehettél | ehetett | ehettünk | ehettetek | ehettek | ||
Def. | ehettem | ehetted | ehette | ehettük | ehettétek | ehették | |||
2nd-p. o. | ehettelek | ― | |||||||
Archaic Preterit |
Indef. | eheték or ehetém |
ehetél | ehete or eheték |
eheténk | ehetétek | ehetének | ||
Def. | ehetém | {{{192}}} | ehetéd | eheté | eheténk | ehetétek | |||
2nd-p. o. | ehetélek | ― | |||||||
Archaic Past | Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. ehet vala, ehetett vala/volt. | ||||||||
Archaic Future |
Indef. | ehetendek or eendhetek or evendhetek |
ehetendesz or eendhetsz or evendhetsz |
ehetend or eendhet or evendhet |
ehetendünk or eendhetünk or evendhetünk |
ehetendetek or eendhettek or evendhettek |
ehetendenek or eendhetnek or evendhetnek | ||
Def. | ehetendem or eendhetem or evendhetem |
ehetended or eendheted or evendheted |
ehetendi or eendheti or evendheti |
ehetendjük or eendhetjük or evendhetjük |
ehetenditek or eendhetitek or evendhetitek |
ehetendik or eendhetik or evendhetik | |||
2nd-p. o. | ehetendelek or eendhetlek or evendhetlek |
― | |||||||
Conditional mood |
Present | Indef. | ehetnék (or ehetném) |
ehetnél | ehetne (or ehetnék*) |
ehetnénk | ehetnétek | ehetnének | |
Def. | ehetném | ehetnéd | ehetné | ehetnénk (or ehetnők) |
ehetnétek | ehetnék | |||
2nd-p. o. | ehetnélek | ― | |||||||
Past | Indicative past forms followed by volna, e.g. ehetett volna | ||||||||
Subjunctive mood |
Present | Indef. | ehessek (or ehessem) |
ehess or ehessél |
ehessen (or ehessék) |
ehessünk | ehessetek | ehessenek | |
Def. | ehessem | ehesd or ehessed |
ehesse | ehessük | ehessétek | ehessék | |||
2nd-p. o. | ehesselek | ― | |||||||
(Archaic) Past | Indicative past forms followed by légyen, e.g. ehetett légyen | ||||||||
Inf. | (ehetni) | (ehetnem) | (ehetned) | (ehetnie) | (ehetnünk) | (ehetnetek) | (ehetniük) | ||
Positive adjective | ehető | Neg. adj. | ehetetlen | Adv. part. | (ehetve / ehetvén) | ||||
Hyponyms
edit- reggelizik (approx. 7–9 a.m.)
- tízóraizik (approx. 10–11 a.m.)
- ebédel (approx. 12–3 p.m.)
- uzsonnázik (approx. 4–5 p.m.)
- vacsorázik (approx. 6–9 p.m.)
Troponyms
editDerived terms
edit(With verbal prefixes):
See also
editIndicative 1st-p. sg. |
eszem, iszom, hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek |
Infinitive | enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni | Pres. part. | evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő | |
Past 1st p. sg. |
ettem, ittam, hittem, vittem, lettem, tettem, vettem |
Verbal nouns |
evés, ivás, (hivés,) vivés, levés, tevés, vevés | |||
Imperative 1st-p. sg. |
egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek | Past 3rd sg. | evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett | Other nouns |
étel, ital, hitel, vitel, | (lét,) tétel, vétel |
(obs./archaic | őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) | — | lény, tény, vény |
Etymology 2
editFrom the esz- stem of eszik + -ik (“they”, third-person plural definite-object personal suffix).
Verb
editeszik
Usage notes
editAs shown by the two etymologies, eszik can be a third-person singular indefinite form (the base form of this verb) or a third-person plural definite form. In other words, it can mean “he/she/it is eating something” or “they are eating that particular thing”. If the subject is not specified, the interpretation is decided by the definiteness of the object. Eszik egy almát has an indefinite object (cf. egy (“a[n]”)), so it must be the indefinite form of the singular (“he/she/it is eating an apple”), while eszik az almát has a definite object (cf. az (“the”)), so it must be the definite form of the plural (“they are eating the apple”). If there is no article before the noun, it is normally indefinite: Kenyeret eszik (“he/she/it is eating bread”). If it is a pronoun, its reference needs to be checked. In Mindent megeszik, minden is indefinite so it means “he/she/it eats everything”, whereas in Mindet megeszik, mind is definite so it means “they eat all (of it)”. In practice, however, the context rarely if ever leaves any doubt about the number of the subject.
Etymology 3
editVerb
editeszik
References
edit- ^ Entry #893 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
- ^ eszik in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.
Further reading
edit- eszik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- eszik in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).
- Hungarian terms with IPA pronunciation
- Hungarian terms with audio pronunciation
- Rhymes:Hungarian/ɛsik
- Rhymes:Hungarian/ɛsik/2 syllables
- Hungarian terms inherited from Proto-Uralic
- Hungarian terms derived from Proto-Uralic
- Hungarian verbs suffixed with -ik
- Hungarian lemmas
- Hungarian verbs
- Hungarian transitive verbs
- Hungarian colloquialisms
- Hungarian verbs taking -n/-on/-en/-ön
- Hungarian non-lemma forms
- Hungarian verb forms
- Hungarian terms with lemma and non-lemma form etymologies
- Hungarian terms with multiple non-lemma form etymologies
- Hungarian terms with verb and verb form etymologies
- Hungarian terms with multiple verb form etymologies