félszemű
Hungarian
editEtymology
editfél (“half”) + szemű (“eyed”)
Pronunciation
editAdjective
editfélszemű (not comparable)
Declension
editInflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | félszemű | félszeműek |
accusative | félszeműt | félszeműeket |
dative | félszeműnek | félszeműeknek |
instrumental | félszeművel | félszeműekkel |
causal-final | félszeműért | félszeműekért |
translative | félszeművé | félszeműekké |
terminative | félszeműig | félszeműekig |
essive-formal | félszeműként | félszeműekként |
essive-modal | — | — |
inessive | félszeműben | félszeműekben |
superessive | félszeműn | félszeműeken |
adessive | félszeműnél | félszeműeknél |
illative | félszeműbe | félszeműekbe |
sublative | félszeműre | félszeműekre |
allative | félszeműhöz | félszeműekhez |
elative | félszeműből | félszeműekből |
delative | félszeműről | félszeműekről |
ablative | félszeműtől | félszeműektől |
non-attributive possessive - singular |
félszeműé | félszeműeké |
non-attributive possessive - plural |
félszeműéi | félszeműekéi |
Further reading
edit- félszemű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN