félvezető
Hungarian
editEtymology
editfél (“half”) + vezető (“conducting, conductor”)
Pronunciation
editAdjective
editfélvezető (not comparable)
Declension
editInflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | félvezető | félvezetők |
accusative | félvezetőt | félvezetőket |
dative | félvezetőnek | félvezetőknek |
instrumental | félvezetővel | félvezetőkkel |
causal-final | félvezetőért | félvezetőkért |
translative | félvezetővé | félvezetőkké |
terminative | félvezetőig | félvezetőkig |
essive-formal | félvezetőként | félvezetőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | félvezetőben | félvezetőkben |
superessive | félvezetőn | félvezetőkön |
adessive | félvezetőnél | félvezetőknél |
illative | félvezetőbe | félvezetőkbe |
sublative | félvezetőre | félvezetőkre |
allative | félvezetőhöz | félvezetőkhöz |
elative | félvezetőből | félvezetőkből |
delative | félvezetőről | félvezetőkről |
ablative | félvezetőtől | félvezetőktől |
non-attributive possessive - singular |
félvezetőé | félvezetőké |
non-attributive possessive - plural |
félvezetőéi | félvezetőkéi |
Noun
editfélvezető (plural félvezetők)
Declension
editInflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | félvezető | félvezetők |
accusative | félvezetőt | félvezetőket |
dative | félvezetőnek | félvezetőknek |
instrumental | félvezetővel | félvezetőkkel |
causal-final | félvezetőért | félvezetőkért |
translative | félvezetővé | félvezetőkké |
terminative | félvezetőig | félvezetőkig |
essive-formal | félvezetőként | félvezetőkként |
essive-modal | félvezetőül | — |
inessive | félvezetőben | félvezetőkben |
superessive | félvezetőn | félvezetőkön |
adessive | félvezetőnél | félvezetőknél |
illative | félvezetőbe | félvezetőkbe |
sublative | félvezetőre | félvezetőkre |
allative | félvezetőhöz | félvezetőkhöz |
elative | félvezetőből | félvezetőkből |
delative | félvezetőről | félvezetőkről |
ablative | félvezetőtől | félvezetőktől |
non-attributive possessive - singular |
félvezetőé | félvezetőké |
non-attributive possessive - plural |
félvezetőéi | félvezetőkéi |
Possessive forms of félvezető | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | félvezetőm | félvezetőim |
2nd person sing. | félvezetőd | félvezetőid |
3rd person sing. | félvezetője | félvezetői |
1st person plural | félvezetőnk | félvezetőink |
2nd person plural | félvezetőtök | félvezetőitek |
3rd person plural | félvezetőjük | félvezetőik |
Further reading
edit- félvezető in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN