friss

German

Alternative forms

• friß (obsolete)

Pronunciation

• IPA^(key): /fʁɪs/

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -ɪs

Verb

friss

1. singular imperative of fressen

Hungarian

Etymology

Borrowed from German frisch (“fresh”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfriʃː]

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -iʃː

Adjective

friss (comparative frissebb, superlative legfrissebb)

1. fresh

   friss gyümölcs ― fresh fruit

2. recent

   friss hírek ― latest news

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	friss	frissek
accusative	frisset	frisseket
dative	frissnek	frisseknek
instrumental	frissel	frissekkel
causal-final	frissért	frissekért
translative	frissé	frissekké
terminative	frissig	frissekig
essive-formal	frissként	frissekként
essive-modal	—	—
inessive	frissben	frissekben
superessive	frissen	frisseken
adessive	frissnél	frisseknél
illative	frissbe	frissekbe
sublative	frissre	frissekre
allative	frisshez	frissekhez
elative	frissből	frissekből
delative	frissről	frissekről
ablative	frisstől	frissektől
non-attributive possessive - singular	frissé	frisseké
non-attributive possessive - plural	frisséi	frissekéi

Derived terms

• frissen
• frissesség
• frissít
• frissül

 

Further reading

• friss in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Old Irish

Pronoun

friss

1. Alternative form of fris