galagonya

Hungarian

Etymology

From a Slavic language, from Proto-Slavic *glogъ.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɡɒlɒɡoɲɒ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: ga‧la‧go‧nya
• Rhymes: -ɲɒ

Noun

galagonya (usually uncountable, plural galagonyák)

1. hawthorn

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	galagonya	galagonyák
accusative	galagonyát	galagonyákat
dative	galagonyának	galagonyáknak
instrumental	galagonyával	galagonyákkal
causal-final	galagonyáért	galagonyákért
translative	galagonyává	galagonyákká
terminative	galagonyáig	galagonyákig
essive-formal	galagonyaként	galagonyákként
essive-modal	—	—
inessive	galagonyában	galagonyákban
superessive	galagonyán	galagonyákon
adessive	galagonyánál	galagonyáknál
illative	galagonyába	galagonyákba
sublative	galagonyára	galagonyákra
allative	galagonyához	galagonyákhoz
elative	galagonyából	galagonyákból
delative	galagonyáról	galagonyákról
ablative	galagonyától	galagonyáktól
non-attributive possessive - singular	galagonyáé	galagonyáké
non-attributive possessive - plural	galagonyáéi	galagonyákéi

Possessive forms of galagonya
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	galagonyám	galagonyáim
2nd person sing.	galagonyád	galagonyáid
3rd person sing.	galagonyája	galagonyái
1st person plural	galagonyánk	galagonyáink
2nd person plural	galagonyátok	galagonyáitok
3rd person plural	galagonyájuk	galagonyáik

Descendants

• → Pannonian Rusyn: ґалаґоня (galagonja)

Further reading

• galagonya in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• galagonya in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).