gigászi

Hungarian

Etymology

From gigász (“Giant, Gigantes in Greek mythology”) +‎ -i (adjective-forming suffix), from Ancient Greek γίγας (gígas, “giant”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɡiɡaːsi]
• Hyphenation: gi‧gá‧szi
• Rhymes: -si

Adjective

gigászi (not generally comparable, comparative gigászibb, superlative leggigászibb)

1. gigantic, giant, colossal (extremely large or on a great scale)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	gigászi	gigásziak
accusative	gigászit	gigásziakat
dative	gigászinak	gigásziaknak
instrumental	gigászival	gigásziakkal
causal-final	gigásziért	gigásziakért
translative	gigászivá	gigásziakká
terminative	gigásziig	gigásziakig
essive-formal	gigásziként	gigásziakként
essive-modal	—	—
inessive	gigásziban	gigásziakban
superessive	gigászin	gigásziakon
adessive	gigászinál	gigásziaknál
illative	gigásziba	gigásziakba
sublative	gigászira	gigásziakra
allative	gigászihoz	gigásziakhoz
elative	gigásziból	gigásziakból
delative	gigásziról	gigásziakról
ablative	gigászitól	gigásziaktól
non-attributive possessive - singular	gigászié	gigásziaké
non-attributive possessive - plural	gigásziéi	gigásziakéi

Derived terms

• gigászian

Further reading

• gigászi in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN