hangtalan

Hungarian

Etymology

hang (“voice”) +‎ -talan (“-less”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɒŋktɒlɒn]
• Hyphenation: hang‧ta‧lan

Adjective

hangtalan (comparative hangtalanabb, superlative leghangtalanabb)

1. voiceless

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	hangtalan	hangtalanok
accusative	hangtalant	hangtalanokat
dative	hangtalannak	hangtalanoknak
instrumental	hangtalannal	hangtalanokkal
causal-final	hangtalanért	hangtalanokért
translative	hangtalanná	hangtalanokká
terminative	hangtalanig	hangtalanokig
essive-formal	hangtalanként	hangtalanokként
essive-modal	hangtalanul	—
inessive	hangtalanban	hangtalanokban
superessive	hangtalanon	hangtalanokon
adessive	hangtalannál	hangtalanoknál
illative	hangtalanba	hangtalanokba
sublative	hangtalanra	hangtalanokra
allative	hangtalanhoz	hangtalanokhoz
elative	hangtalanból	hangtalanokból
delative	hangtalanról	hangtalanokról
ablative	hangtalantól	hangtalanoktól
non-attributive possessive - singular	hangtalané	hangtalanoké
non-attributive possessive - plural	hangtalanéi	hangtalanokéi

Derived terms

• hangtalanság
• hangtalanul

 

Further reading

• hangtalan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN