hangvétel

Hungarian

hangvétel (plural hangvételek)

tone (the manner in which speech or writing is expressed)
a beszélgetés hangvétele ― the tone of the conversation

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	hangvétel	hangvételek
accusative	hangvételt	hangvételeket
dative	hangvételnek	hangvételeknek
instrumental	hangvétellel	hangvételekkel
causal-final	hangvételért	hangvételekért
translative	hangvétellé	hangvételekké
terminative	hangvételig	hangvételekig
essive-formal	hangvételként	hangvételekként
essive-modal	—	—
inessive	hangvételben	hangvételekben
superessive	hangvételen	hangvételeken
adessive	hangvételnél	hangvételeknél
illative	hangvételbe	hangvételekbe
sublative	hangvételre	hangvételekre
allative	hangvételhez	hangvételekhez
elative	hangvételből	hangvételekből
delative	hangvételről	hangvételekről
ablative	hangvételtől	hangvételektől
non-attributive possessive - singular	hangvételé	hangvételeké
non-attributive possessive - plural	hangvételéi	hangvételekéi

Possessive forms of hangvétel
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hangvételem	hangvételeim
2nd person sing.	hangvételed	hangvételeid
3rd person sing.	hangvétele	hangvételei
1st person plural	hangvételünk	hangvételeink
2nd person plural	hangvételetek	hangvételeitek
3rd person plural	hangvételük	hangvételeik