határvadász

Hungarian

határ (“border”) +‎ vadász (“hunter”)

határvadász (plural határvadászok)

border guard, border patrol agent (a person assigned to watch, protect or control the frontier between two sovereign states)
Synonym: határőr

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	határvadász	határvadászok
accusative	határvadászt	határvadászokat
dative	határvadásznak	határvadászoknak
instrumental	határvadásszal	határvadászokkal
causal-final	határvadászért	határvadászokért
translative	határvadásszá	határvadászokká
terminative	határvadászig	határvadászokig
essive-formal	határvadászként	határvadászokként
essive-modal	—	—
inessive	határvadászban	határvadászokban
superessive	határvadászon	határvadászokon
adessive	határvadásznál	határvadászoknál
illative	határvadászba	határvadászokba
sublative	határvadászra	határvadászokra
allative	határvadászhoz	határvadászokhoz
elative	határvadászból	határvadászokból
delative	határvadászról	határvadászokról
ablative	határvadásztól	határvadászoktól
non-attributive possessive - singular	határvadászé	határvadászoké
non-attributive possessive - plural	határvadászéi	határvadászokéi

Possessive forms of határvadász
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	határvadászom	határvadászaim
2nd person sing.	határvadászod	határvadászaid
3rd person sing.	határvadásza	határvadászai
1st person plural	határvadászunk	határvadászaink
2nd person plural	határvadászotok	határvadászaitok
3rd person plural	határvadászuk	határvadászaik