hatékony
Hungarian
editEtymology
editFrom the verb hat (“to affect, have influence”) + -ékony (adjective-forming suffix denoting ability or tendency).
Pronunciation
editAdjective
edithatékony (comparative hatékonyabb, superlative leghatékonyabb)
Declension
editInflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | hatékony | hatékonyak |
accusative | hatékonyat | hatékonyakat |
dative | hatékonynak | hatékonyaknak |
instrumental | hatékonnyal | hatékonyakkal |
causal-final | hatékonyért | hatékonyakért |
translative | hatékonnyá | hatékonyakká |
terminative | hatékonyig | hatékonyakig |
essive-formal | hatékonyként | hatékonyakként |
essive-modal | — | — |
inessive | hatékonyban | hatékonyakban |
superessive | hatékonyon | hatékonyakon |
adessive | hatékonynál | hatékonyaknál |
illative | hatékonyba | hatékonyakba |
sublative | hatékonyra | hatékonyakra |
allative | hatékonyhoz | hatékonyakhoz |
elative | hatékonyból | hatékonyakból |
delative | hatékonyról | hatékonyakról |
ablative | hatékonytól | hatékonyaktól |
non-attributive possessive - singular |
hatékonyé | hatékonyaké |
non-attributive possessive - plural |
hatékonyéi | hatékonyakéi |
Derived terms
editCompound words
Further reading
edit- hatékony in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN