holttest

Hungarian

Etymology

holt (“dead”) +‎ test (“body”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈholtɛʃt]
• Hyphenation: holt‧test
• Rhymes: -ɛʃt

Noun

holttest (plural holttestek)

1. corpse, body (dead body of a person)

   Synonyms: hulla, tetem, (of animals) dög

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	holttest	holttestek
accusative	holttestet	holttesteket
dative	holttestnek	holttesteknek
instrumental	holttesttel	holttestekkel
causal-final	holttestért	holttestekért
translative	holttestté	holttestekké
terminative	holttestig	holttestekig
essive-formal	holttestként	holttestekként
essive-modal	—	—
inessive	holttestben	holttestekben
superessive	holttesten	holttesteken
adessive	holttestnél	holttesteknél
illative	holttestbe	holttestekbe
sublative	holttestre	holttestekre
allative	holttesthez	holttestekhez
elative	holttestből	holttestekből
delative	holttestről	holttestekről
ablative	holttesttől	holttestektől
non-attributive possessive - singular	holttesté	holttesteké
non-attributive possessive - plural	holttestéi	holttestekéi

Possessive forms of holttest
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	holttestem	holttesteim
2nd person sing.	holttested	holttesteid
3rd person sing.	holtteste	holttestei
1st person plural	holttestünk	holttesteink
2nd person plural	holttestetek	holttesteitek
3rd person plural	holttestük	holttesteik

Further reading

• holttest in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN