igyekezet

Hungarian

igyekezik +‎ -et (noun-forming suffix)

igyekezet (usually uncountable, plural igyekezetek)

Not to be confused with igyekezett, a conjugated verb.

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	igyekezet	igyekezetek
accusative	igyekezetet	igyekezeteket
dative	igyekezetnek	igyekezeteknek
instrumental	igyekezettel	igyekezetekkel
causal-final	igyekezetért	igyekezetekért
translative	igyekezetté	igyekezetekké
terminative	igyekezetig	igyekezetekig
essive-formal	igyekezetként	igyekezetekként
essive-modal	—	—
inessive	igyekezetben	igyekezetekben
superessive	igyekezeten	igyekezeteken
adessive	igyekezetnél	igyekezeteknél
illative	igyekezetbe	igyekezetekbe
sublative	igyekezetre	igyekezetekre
allative	igyekezethez	igyekezetekhez
elative	igyekezetből	igyekezetekből
delative	igyekezetről	igyekezetekről
ablative	igyekezettől	igyekezetektől
non-attributive possessive - singular	igyekezeté	igyekezeteké
non-attributive possessive - plural	igyekezetéi	igyekezetekéi

Possessive forms of igyekezet
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	igyekezetem	igyekezeteim
2nd person sing.	igyekezeted	igyekezeteid
3rd person sing.	igyekezete	igyekezetei
1st person plural	igyekezetünk	igyekezeteink
2nd person plural	igyekezetetek	igyekezeteitek
3rd person plural	igyekezetük	igyekezeteik