illata

Hungarian

Etymology

illat +‎ -a (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈilːɒtɒ]
• Hyphenation: il‧la‧ta

Noun

illata

1. third-person singular single-possession possessive of illat

Usage notes

The stative types of the sense verbs feel, smell, and taste are uncommon in Hungarian (i.e., those expressing some sensory information conveyed, in contrast to the voluntary actions of using these senses or the involuntary perception). Instead, adjectival (-ú/-ű/-jú/-jű) and possessive (…-a/-e/-ja/-je van) constructions are used, and these are also applicable for sound. (The first two rows are for action verbs and perception verbs that behave similarly to English.)

		see / look	hear / sound	smell	taste	feel / touch
Action verb		(meg)néz	(meg)hallgat	(meg)szagol	(meg)kóstol, (literary) (meg)ízlel	megfog, (meg)tapint, (meg)tapogat
Perception verb		lát	hall	érez
Sta- tive	verb	látszik, tűnik, kinéz, fest	hangzik hallatszik	(érződik or archaic érzik) affecting one: esik (jólesik / rosszulesik)
	adjective	… kinézetű / külsejű (someone’s appearance)	… hangú, … hangzású	… szagú (bad/neutral) … illatú (pleasant)	… ízű	… tapintású
	possessive	… kinézete / külseje van … a kinézete / külseje	… hangja van … a hangja	… szaga / illata van …a szaga / …az illata	… íze van … az íze	… tapintása van … a tapintása

Examples:

• Ez a torta citromízű. = Ennek a tortának citromíze van. ― This cake tastes of lemon.
• Ez az autó benzinszagú. = Ennek az autónak benzinszaga van. ― This car smells of petrol.
• Ez az étel finom illatú. = Ennek az ételnek finom illata van. = Ennek az ételnek finom az illata. ― This dish smells delicious.
• Ez a szövet selymes tapintású. = Ennek a szövetnek selymes tapintása van = …selymes a tapintása. ― This fabric feels silky.

On the other hand, certain verbs can express particular sensory impressions, e.g. illatozik (“to smell sweet, to be fragrant”) and bűzlik (“to stink, to reek”).

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	illata	—
accusative	illatát	—
dative	illatának	—
instrumental	illatával	—
causal-final	illatáért	—
translative	illatává	—
terminative	illatáig	—
essive-formal	illataként	—
essive-modal	illatául	—
inessive	illatában	—
superessive	illatán	—
adessive	illatánál	—
illative	illatába	—
sublative	illatára	—
allative	illatához	—
elative	illatából	—
delative	illatáról	—
ablative	illatától	—
non-attributive possessive - singular	illatáé	—
non-attributive possessive - plural	illatáéi	—

Latin

Participle

illāta

1. inflection of illātus:
   1. nominative/vocative feminine singular
   2. nominative/accusative/vocative neuter plural

Participle

illātā

1. ablative feminine singular of illātus