impresszív
Hungarian
editEtymology
editBorrowed from German impressiv, from French impressif.[1]
Pronunciation
editAdjective
editimpresszív (comparative impresszívebb, superlative legimpresszívebb)
- impressive (making, or tending to make, a positive impression; having power to impress)
Declension
editInflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | impresszív | impresszívek |
accusative | impresszívet | impresszíveket |
dative | impresszívnek | impresszíveknek |
instrumental | impresszívvel | impresszívekkel |
causal-final | impresszívért | impresszívekért |
translative | impresszívvé | impresszívekké |
terminative | impresszívig | impresszívekig |
essive-formal | impresszívként | impresszívekként |
essive-modal | — | — |
inessive | impresszívben | impresszívekben |
superessive | impresszíven | impresszíveken |
adessive | impresszívnél | impresszíveknél |
illative | impresszívbe | impresszívekbe |
sublative | impresszívre | impresszívekre |
allative | impresszívhez | impresszívekhez |
elative | impresszívből | impresszívekből |
delative | impresszívről | impresszívekről |
ablative | impresszívtől | impresszívektől |
non-attributive possessive - singular |
impresszívé | impresszíveké |
non-attributive possessive - plural |
impresszívéi | impresszívekéi |
References
edit- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN