kömény

Hungarian

Hungarian Wikipedia has an article on:

kömény

A wanderword introduced into Hungarian possibly via German but a West Slavic borrowing cannot be excluded. Compare German Kümmel, Greek κύμινο (kýmino), from Latin cuminum, from Ancient Greek κύμινον (kúminon).^[1]

kömény (plural kömények)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kömény	kömények
accusative	köményt	köményeket
dative	köménynek	köményeknek
instrumental	köménnyel	köményekkel
causal-final	köményért	köményekért
translative	köménnyé	köményekké
terminative	köményig	köményekig
essive-formal	köményként	köményekként
essive-modal	—	—
inessive	köményben	köményekben
superessive	köményen	köményeken
adessive	köménynél	köményeknél
illative	köménybe	köményekbe
sublative	köményre	köményekre
allative	köményhez	köményekhez
elative	köményből	köményekből
delative	köményről	köményekről
ablative	köménytől	köményektől
non-attributive possessive - singular	köményé	köményeké
non-attributive possessive - plural	köményéi	köményekéi

Compound words

Expressions

^ kömény in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)