köröm

See also: korom

Hungarian

köröm (plural körmök)

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	köröm	körmök
accusative	körmöt	körmöket
dative	körömnek	körmöknek
instrumental	körömmel	körmökkel
causal-final	körömért	körmökért
translative	körömmé	körmökké
terminative	körömig	körmökig
essive-formal	körömként	körmökként
essive-modal	—	—
inessive	körömben	körmökben
superessive	körmön	körmökön
adessive	körömnél	körmöknél
illative	körömbe	körmökbe
sublative	körömre	körmökre
allative	körömhöz	körmökhöz
elative	körömből	körmökből
delative	körömről	körmökről
ablative	körömtől	körmöktől
non-attributive possessive - singular	körömé	körmöké
non-attributive possessive - plural	köröméi	körmökéi

Compound words

Expressions

kör +‎ -öm (possessive suffix)

köröm

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	köröm	—
accusative	körömet	—
dative	körömnek	—
instrumental	körömmel	—
causal-final	körömért	—
translative	körömmé	—
terminative	körömig	—
essive-formal	körömként	—
essive-modal	körömül	—
inessive	körömben	—
superessive	körömön	—
adessive	körömnél	—
illative	körömbe	—
sublative	körömre	—
allative	körömhöz	—
elative	körömből	—
delative	körömről	—
ablative	körömtől	—
non-attributive possessive - singular	körömé	—
non-attributive possessive - plural	köröméi	—

^ Aikio, Ante (= Luobbal Sámmol Sámmol Ánte). “Notes on the development of some consonant clusters in Hungarian”. In: Sampsa Holopainen & Janne Saarikivi (eds.), Περὶ ὀρθότητος ἐτύμων. Uusiutuva uralilainen etymologia, Uralica Helsingiensia 11, 2018, pp. 77–90.