kedv

Hungarian

Etymology

Inherited from Proto-Ugric *kᴕ̈ntɜ.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛdv]
• Hyphenation: kedv
• Rhymes: -ɛdv

Noun

kedv (usually uncountable, plural kedvek)

1. spirit, humour, mood, temper

   Synonyms: hangulat, kedély, kedélyállapot

2. disposition, fancy, liking, interestedness, desire, affinity, feeling like (-hoz/-hez/-höz)

   Synonyms: hajlandóság, érdeklődés, vágy

3. (in the fixed form kedvéért) sake, as in for the sake of

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kedv	kedvek
accusative	kedvet	kedveket
dative	kedvnek	kedveknek
instrumental	kedvvel	kedvekkel
causal-final	kedvért	kedvekért
translative	kedvvé	kedvekké
terminative	kedvig	kedvekig
essive-formal	kedvként	kedvekként
essive-modal	—	—
inessive	kedvben	kedvekben
superessive	kedven	kedveken
adessive	kedvnél	kedveknél
illative	kedvbe	kedvekbe
sublative	kedvre	kedvekre
allative	kedvhez	kedvekhez
elative	kedvből	kedvekből
delative	kedvről	kedvekről
ablative	kedvtől	kedvektől
non-attributive possessive - singular	kedvé	kedveké
non-attributive possessive - plural	kedvéi	kedvekéi

Possessive forms of kedv
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kedvem	kedveim
2nd person sing.	kedved	kedveid
3rd person sing.	kedve	kedvei
1st person plural	kedvünk	kedveink
2nd person plural	kedvetek	kedveitek
3rd person plural	kedvük	kedveik

Derived terms

• kedvel
• kedvenc
• kedves
• kedvetlen
• kedvez
• kedvéért
• kedvtelen
• kedvű

 

Compound words

• egykedvű
• életkedv
• jókedv
• kedvcsináló
• munkakedv
• rosszkedv

 

Expressions

• a biztonság kedvéért
• kedve tartja
• kedvében jár
• kedvére tesz
• kedvére van
• kedvét szegi
• van kedve

 

Further reading

• kedv in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN