kompetens

Hungarian

Internationalism, chiefly via German kompetent (“competent”), ultimately from Latin competēns (“meeting, coinciding”), present participle of competō (“coincide, be equal to, be capable of”).^[1]^[2] With -ens ending.

kompetens (comparative kompetensebb, superlative legkompetensebb)

competent, skilled (having sufficient skill, knowledge, ability, or qualifications)
Synonyms: hozzáértő, jártas

Antonym: inkompetens
competent (having jurisdiction or authority over a particular issue or question)
Synonym: illetékes

Antonym: inkompetens

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kompetens	kompetensek
accusative	kompetenset	kompetenseket
dative	kompetensnek	kompetenseknek
instrumental	kompetenssel	kompetensekkel
causal-final	kompetensért	kompetensekért
translative	kompetenssé	kompetensekké
terminative	kompetensig	kompetensekig
essive-formal	kompetensként	kompetensekként
essive-modal	—	—
inessive	kompetensben	kompetensekben
superessive	kompetensen	kompetenseken
adessive	kompetensnél	kompetenseknél
illative	kompetensbe	kompetensekbe
sublative	kompetensre	kompetensekre
allative	kompetenshez	kompetensekhez
elative	kompetensből	kompetensekből
delative	kompetensről	kompetensekről
ablative	kompetenstől	kompetensektől
non-attributive possessive - singular	kompetensé	kompetenseké
non-attributive possessive - plural	kompetenséi	kompetensekéi

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
^ kompetens in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Swedish Wikipedia has an article on:

kompetens

Wikipedia ^sv

kompetens c

Declension of kompetens