konkoly

Hungarian

Etymology

Borrowed from Slavic, from Proto-Slavic *kǫkoľь.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkoŋkoj]
• Hyphenation: kon‧koly
• Rhymes: -oj

Noun

konkoly (plural konkolyok)

1. corncockle, common corncockle (Agrostemma githago)

   Synonym: vetési konkoly

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	konkoly	konkolyok
accusative	konkolyt	konkolyokat
dative	konkolynak	konkolyoknak
instrumental	konkollyal	konkolyokkal
causal-final	konkolyért	konkolyokért
translative	konkollyá	konkolyokká
terminative	konkolyig	konkolyokig
essive-formal	konkolyként	konkolyokként
essive-modal	—	—
inessive	konkolyban	konkolyokban
superessive	konkolyon	konkolyokon
adessive	konkolynál	konkolyoknál
illative	konkolyba	konkolyokba
sublative	konkolyra	konkolyokra
allative	konkolyhoz	konkolyokhoz
elative	konkolyból	konkolyokból
delative	konkolyról	konkolyokról
ablative	konkolytól	konkolyoktól
non-attributive possessive - singular	konkolyé	konkolyoké
non-attributive possessive - plural	konkolyéi	konkolyokéi

Possessive forms of konkoly
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	konkolyom	konkolyaim
2nd person sing.	konkolyod	konkolyaid
3rd person sing.	konkolya	konkolyai
1st person plural	konkolyunk	konkolyaink
2nd person plural	konkolyotok	konkolyaitok
3rd person plural	konkolyuk	konkolyaik

Derived terms

Expressions

• vetési konkoly

 

See also

• Appendix:Hungarian words with ly

Further reading

• konkoly in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN