korsó
Hungarian
editEtymology
editPossibly from Slovak krčah.[1][2]
Pronunciation
editNoun
editkorsó (plural korsók)
Declension
editInflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | korsó | korsók |
accusative | korsót | korsókat |
dative | korsónak | korsóknak |
instrumental | korsóval | korsókkal |
causal-final | korsóért | korsókért |
translative | korsóvá | korsókká |
terminative | korsóig | korsókig |
essive-formal | korsóként | korsókként |
essive-modal | — | — |
inessive | korsóban | korsókban |
superessive | korsón | korsókon |
adessive | korsónál | korsóknál |
illative | korsóba | korsókba |
sublative | korsóra | korsókra |
allative | korsóhoz | korsókhoz |
elative | korsóból | korsókból |
delative | korsóról | korsókról |
ablative | korsótól | korsóktól |
non-attributive possessive - singular |
korsóé | korsóké |
non-attributive possessive - plural |
korsóéi | korsókéi |
Possessive forms of korsó | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | korsóm | korsóim |
2nd person sing. | korsód | korsóid |
3rd person sing. | korsója | korsói |
1st person plural | korsónk | korsóink |
2nd person plural | korsótok | korsóitok |
3rd person plural | korsójuk | korsóik |
References
edit- ^ korsó in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
- ^ korsó in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN