megáll

Hungarian

Etymology

meg- (verbal prefix) +‎ áll (“to stand”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛɡaːlː]
• Hyphenation: meg‧áll
• Rhymes: -aːlː

Verb

megáll

1. (intransitive) to stop, to come to a stop, to halt
2. (intransitive) to be able to stand (long enough for some purpose, despite internal or external difficulties)
3. (transitive, rare) to withstand, to endure (e.g. a test, a battle or an attack)

   Synonyms: kitart, helytáll, elvisel, kiáll

   megállja a helyét ― to do well, to cope (literally, “to stand his/her place”)

4. (transitive, chiefly in the negative, often with tud (“can”)) to be able to help doing (something), to be able to stop oneself doing (something)

   Nem tudta megállni, hogy el ne nevesse magát. ― S/he couldn't help bursting out laughing.

   Nem tudta megállni nevetés nélkül. ― S/he couldn't help laughing. (literally, “…without laughing.”)

Conjugation

conjugation of megáll

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	megállok	megállsz	megáll	megállunk	megálltok	megállnak
		Def.	megállom	megállod	megállja	megálljuk	megálljátok	megállják
		2nd-p. o.	megállak	―
	Past	Indef.	megálltam	megálltál	megállt	megálltunk	megálltatok	megálltak
		Def.	megálltam	megálltad	megállta	megálltuk	megálltátok	megállták
		2nd-p. o.	megálltalak	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog állni.
	Archaic Preterit	Indef.	megállék	megállál	megálla	megállánk	megállátok	megállának
		Def.	megállám	megállád	megállá	megállánk	megállátok	megállák
		2nd-p. o.	megállálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megáll vala, megállt vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	megállandok	megállandasz	megálland	megállandunk	megállandotok	megállandanak
		Def.	megállandom	megállandod	megállandja	megállandjuk	megállandjátok	megállandják
		2nd-p. o.	megállandalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	megállnék	megállnál	megállna	megállnánk	megállnátok	megállnának
		Def.	megállnám	megállnád	megállná	megállnánk (or megállnók)	megállnátok	megállnák
		2nd-p. o.	megállnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megállt volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	megálljak	megállj or megálljál	megálljon	megálljunk	megálljatok	megálljanak
		Def.	megálljam	megálld or megálljad	megállja	megálljuk	megálljátok	megállják
		2nd-p. o.	megálljalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megállt légyen
Infinitive	megállni		megállnom	megállnod	megállnia	megállnunk	megállnotok	megállniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	megállás		megálló	megállt	megállandó	megállva (megállván)		megállít
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem áll meg or meg is áll.

potential conjugation of megáll

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	megállhatok	megállhatsz	megállhat	megállhatunk	megállhattok	megállhatnak
		Def.	megállhatom	megállhatod	megállhatja	megállhatjuk	megállhatjátok	megállhatják
		2nd-p. o.	megállhatlak	―
	Past	Indef.	megállhattam	megállhattál	megállhatott	megállhattunk	megállhattatok	megállhattak
		Def.	megállhattam	megállhattad	megállhatta	megállhattuk	megállhattátok	megállhatták
		2nd-p. o.	megállhattalak	―
	Archaic Preterit	Indef.	megállhaték	megállhatál	megállhata	megállhatánk	megállhatátok	megállhatának
		Def.	megállhatám	megállhatád	megállhatá	megállhatánk	megállhatátok	megállhaták
		2nd-p. o.	megállhatálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. megállhat vala, megállhatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	megállhatandok or megállandhatok	megállhatandasz or megállandhatsz	megállhatand or megállandhat	megállhatandunk or megállandhatunk	megállhatandotok or megállandhattok	megállhatandanak or megállandhatnak
		Def.	megállhatandom or megállandhatom	megállhatandod or megállandhatod	megállhatandja or megállandhatja	megállhatandjuk or megállandhatjuk	megállhatandjátok or megállandhatjátok	megállhatandják or megállandhatják
		2nd-p. o.	megállhatandalak or megállandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	megállhatnék	megállhatnál	megállhatna	megállhatnánk	megállhatnátok	megállhatnának
		Def.	megállhatnám	megállhatnád	megállhatná	megállhatnánk (or megállhatnók)	megállhatnátok	megállhatnák
		2nd-p. o.	megállhatnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megállhatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	megállhassak	megállhass or megállhassál	megállhasson	megállhassunk	megállhassatok	megállhassanak
		Def.	megállhassam	megállhasd or megállhassad	megállhassa	megállhassuk	megállhassátok	megállhassák
		2nd-p. o.	megállhassalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megállhatott légyen
Inf.	(megállhatni)		(megállhatnom)	(megállhatnod)	(megállhatnia)	(megállhatnunk)	(megállhatnotok)	(megállhatniuk)
Positive adjective			megállható	Neg. adj.	megállhatatlan	Adv. part.	(megállhatva / megállhatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem állhat meg or meg is állhat.

Derived terms

• megállás
• megálló

 

Expressions

• megáll a lábán
• megáll az ész
• megállja a helyét
• megállja a sarat

 

Further reading

• megáll in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN