megszabadul

Hungarian

Etymology

meg- +‎ szabadul

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛksɒbɒdul]
• Hyphenation: meg‧sza‧ba‧dul
• Rhymes: -ul

Verb

megszabadul

1. (intransitive) to get rid of someone or something (used with -tól/-től)

   Synonyms: szabadul, túlad

Conjugation

conjugation of megszabadul

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	megszabadulok	megszabadulsz	megszabadul	megszabadulunk	megszabadultok	megszabadulnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	megszabadultam	megszabadultál	megszabadult	megszabadultunk	megszabadultatok	megszabadultak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog szabadulni.
	Archaic Preterit	Indef.	megszabadulék	megszabadulál	megszabadula	megszabadulánk	megszabadulátok	megszabadulának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megszabadul vala, megszabadult vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	megszabadulandok	megszabadulandasz	megszabaduland	megszabadulandunk	megszabadulandotok	megszabadulandanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	megszabadulnék	megszabadulnál	megszabadulna	megszabadulnánk	megszabadulnátok	megszabadulnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megszabadult volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	megszabaduljak	megszabadulj or megszabaduljál	megszabaduljon	megszabaduljunk	megszabaduljatok	megszabaduljanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megszabadult légyen
Infinitive	megszabadulni		megszabadulnom	megszabadulnod	megszabadulnia	megszabadulnunk	megszabadulnotok	megszabadulniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	megszabadulás		megszabaduló	megszabadult	―	megszabadulva (megszabadulván)		megszabadít
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem szabadul meg or meg is szabadul.

potential conjugation of megszabadul

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	megszabadulhatok	megszabadulhatsz	megszabadulhat	megszabadulhatunk	megszabadulhattok	megszabadulhatnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	megszabadulhattam	megszabadulhattál	megszabadulhatott	megszabadulhattunk	megszabadulhattatok	megszabadulhattak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	megszabadulhaték	megszabadulhatál	megszabadulhata	megszabadulhatánk	megszabadulhatátok	megszabadulhatának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. megszabadulhat vala, megszabadulhatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	megszabadulhatandok or megszabadulandhatok	megszabadulhatandasz or megszabadulandhatsz	megszabadulhatand or megszabadulandhat	megszabadulhatandunk or megszabadulandhatunk	megszabadulhatandotok or megszabadulandhattok	megszabadulhatandanak or megszabadulandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	megszabadulhatnék	megszabadulhatnál	megszabadulhatna	megszabadulhatnánk	megszabadulhatnátok	megszabadulhatnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megszabadulhatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	megszabadulhassak	megszabadulhass or megszabadulhassál	megszabadulhasson	megszabadulhassunk	megszabadulhassatok	megszabadulhassanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megszabadulhatott légyen
Inf.	(megszabadulhatni)		(megszabadulhatnom)	(megszabadulhatnod)	(megszabadulhatnia)	(megszabadulhatnunk)	(megszabadulhatnotok)	(megszabadulhatniuk)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(megszabadulhatva / megszabadulhatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem szabadulhat meg or meg is szabadulhat.

Derived terms

• megszabadulás

 

Further reading

• megszabadul in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN