meztelen
Hungarian
editEtymology
editSyncopic form of the mezé- stem of the noun mező (“field”) + -telen (“-less”),[1] possibly by the analogy of a field not covered by grass.
Pronunciation
editAdjective
editmeztelen (comparative meztelenebb, superlative legmeztelenebb)
Declension
editInflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | meztelen | meztelenek |
accusative | meztelent | mezteleneket |
dative | meztelennek | mezteleneknek |
instrumental | meztelennel | meztelenekkel |
causal-final | meztelenért | meztelenekért |
translative | meztelenné | meztelenekké |
terminative | meztelenig | meztelenekig |
essive-formal | meztelenként | meztelenekként |
essive-modal | meztelenül | — |
inessive | meztelenben | meztelenekben |
superessive | meztelenen | mezteleneken |
adessive | meztelennél | mezteleneknél |
illative | meztelenbe | meztelenekbe |
sublative | meztelenre | meztelenekre |
allative | meztelenhez | meztelenekhez |
elative | meztelenből | meztelenekből |
delative | meztelenről | meztelenekről |
ablative | meztelentől | meztelenektől |
non-attributive possessive - singular |
meztelené | mezteleneké |
non-attributive possessive - plural |
meztelenéi | meztelenekéi |
Derived terms
editCompound words
Expressions
References
edit- ^ meztelen in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.
Further reading
edit- meztelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN