nyelvtan

Hungarian

Etymology

nyelv (“language”) +‎ tan (“study”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɲɛlftɒn]
• Hyphenation: nyelv‧tan
• Rhymes: -ɒn

Noun

nyelvtan (plural nyelvtanok)

1. grammar

   Synonym: grammatika

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	nyelvtan	nyelvtanok
accusative	nyelvtant	nyelvtanokat
dative	nyelvtannak	nyelvtanoknak
instrumental	nyelvtannal	nyelvtanokkal
causal-final	nyelvtanért	nyelvtanokért
translative	nyelvtanná	nyelvtanokká
terminative	nyelvtanig	nyelvtanokig
essive-formal	nyelvtanként	nyelvtanokként
essive-modal	—	—
inessive	nyelvtanban	nyelvtanokban
superessive	nyelvtanon	nyelvtanokon
adessive	nyelvtannál	nyelvtanoknál
illative	nyelvtanba	nyelvtanokba
sublative	nyelvtanra	nyelvtanokra
allative	nyelvtanhoz	nyelvtanokhoz
elative	nyelvtanból	nyelvtanokból
delative	nyelvtanról	nyelvtanokról
ablative	nyelvtantól	nyelvtanoktól
non-attributive possessive - singular	nyelvtané	nyelvtanoké
non-attributive possessive - plural	nyelvtanéi	nyelvtanokéi

Possessive forms of nyelvtan
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nyelvtanom	nyelvtanaim
2nd person sing.	nyelvtanod	nyelvtanaid
3rd person sing.	nyelvtana	nyelvtanai
1st person plural	nyelvtanunk	nyelvtanaink
2nd person plural	nyelvtanotok	nyelvtanaitok
3rd person plural	nyelvtanuk	nyelvtanaik

Derived terms

• nyelvtani

Compound words

• nyelvtankönyv
• nyelvtannáci
• nyelvtantanár

 

Expressions

• analitikus nyelvtan
• formális nyelvtan
• generatív nyelvtan

 

Further reading

• nyelvtan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN