osztályzat

Hungarian

osztály +‎ -zat (noun-forming suffix)^[1]

osztályzat (plural osztályzatok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	osztályzat	osztályzatok
accusative	osztályzatot	osztályzatokat
dative	osztályzatnak	osztályzatoknak
instrumental	osztályzattal	osztályzatokkal
causal-final	osztályzatért	osztályzatokért
translative	osztályzattá	osztályzatokká
terminative	osztályzatig	osztályzatokig
essive-formal	osztályzatként	osztályzatokként
essive-modal	—	—
inessive	osztályzatban	osztályzatokban
superessive	osztályzaton	osztályzatokon
adessive	osztályzatnál	osztályzatoknál
illative	osztályzatba	osztályzatokba
sublative	osztályzatra	osztályzatokra
allative	osztályzathoz	osztályzatokhoz
elative	osztályzatból	osztályzatokból
delative	osztályzatról	osztályzatokról
ablative	osztályzattól	osztályzatoktól
non-attributive possessive - singular	osztályzaté	osztályzatoké
non-attributive possessive - plural	osztályzatéi	osztályzatokéi

Possessive forms of osztályzat
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	osztályzatom	osztályzataim
2nd person sing.	osztályzatod	osztályzataid
3rd person sing.	osztályzata	osztályzatai
1st person plural	osztályzatunk	osztályzataink
2nd person plural	osztályzatotok	osztályzataitok
3rd person plural	osztályzatuk	osztályzataik

^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN