rejtett
Hungarian
editEtymology
editPronunciation
editVerb
editrejtett
- third-person singular indicative past indefinite of rejt
- A kabátjába pénzdarabokat rejtett. ― He hid pieces of money in his coat.
Participle
editrejtett
- past participle of rejt
- A kabátjába rejtett pénzből vett magának ételt. ― He bought food for himself from the money hidden in his coat.
Adjective
editrejtett (comparative rejtettebb, superlative legrejtettebb)
- hidden, covert
- Antonym: nyílt
- Felfedezte benne a rejtett szépséget. ― He found the hidden beauty in it.
Declension
editInflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | rejtett | rejtettek |
accusative | rejtettet | rejtetteket |
dative | rejtettnek | rejtetteknek |
instrumental | rejtettel | rejtettekkel |
causal-final | rejtettért | rejtettekért |
translative | rejtetté | rejtettekké |
terminative | rejtettig | rejtettekig |
essive-formal | rejtettként | rejtettekként |
essive-modal | — | — |
inessive | rejtettben | rejtettekben |
superessive | rejtetten | rejtetteken |
adessive | rejtettnél | rejtetteknél |
illative | rejtettbe | rejtettekbe |
sublative | rejtettre | rejtettekre |
allative | rejtetthez | rejtettekhez |
elative | rejtettből | rejtettekből |
delative | rejtettről | rejtettekről |
ablative | rejtettől | rejtettektől |
non-attributive possessive - singular |
rejtetté | rejtetteké |
non-attributive possessive - plural |
rejtettéi | rejtettekéi |
Further reading
edit- rejtett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN