rituális
Hungarian
editEtymology
editFrom Latin rītuālis (“ritual”).[1] With -ális ending.
Pronunciation
editAdjective
editrituális (comparative rituálisabb, superlative legrituálisabb)
Declension
editInflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | rituális | rituálisak |
accusative | rituálisat | rituálisakat |
dative | rituálisnak | rituálisaknak |
instrumental | rituálissal | rituálisakkal |
causal-final | rituálisért | rituálisakért |
translative | rituálissá | rituálisakká |
terminative | rituálisig | rituálisakig |
essive-formal | rituálisként | rituálisakként |
essive-modal | — | — |
inessive | rituálisban | rituálisakban |
superessive | rituálison | rituálisakon |
adessive | rituálisnál | rituálisaknál |
illative | rituálisba | rituálisakba |
sublative | rituálisra | rituálisakra |
allative | rituálishoz | rituálisakhoz |
elative | rituálisból | rituálisakból |
delative | rituálisról | rituálisakról |
ablative | rituálistól | rituálisaktól |
non-attributive possessive - singular |
rituálisé | rituálisaké |
non-attributive possessive - plural |
rituáliséi | rituálisakéi |
Derived terms
editRelated terms
editReferences
edit- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
edit- rituális in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN