Hungarian

edit

Etymology

edit

From Latin rītuālis (ritual).[1] With -ális ending.

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈrituaːliʃ]
  • Hyphenation: ri‧tu‧á‧lis
  • Rhymes: -iʃ

Adjective

edit

rituális (comparative rituálisabb, superlative legrituálisabb)

  1. ritual

Declension

edit
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative rituális rituálisak
accusative rituálisat rituálisakat
dative rituálisnak rituálisaknak
instrumental rituálissal rituálisakkal
causal-final rituálisért rituálisakért
translative rituálissá rituálisakká
terminative rituálisig rituálisakig
essive-formal rituálisként rituálisakként
essive-modal
inessive rituálisban rituálisakban
superessive rituálison rituálisakon
adessive rituálisnál rituálisaknál
illative rituálisba rituálisakba
sublative rituálisra rituálisakra
allative rituálishoz rituálisakhoz
elative rituálisból rituálisakból
delative rituálisról rituálisakról
ablative rituálistól rituálisaktól
non-attributive
possessive - singular
rituálisé rituálisaké
non-attributive
possessive - plural
rituáliséi rituálisakéi

Derived terms

edit
edit

References

edit
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

edit
  NODES
Note 1