See also: rövat

Hungarian

edit

Etymology

edit

From the rov- stem of +‎ -at (noun-forming suffix).[1]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈrovɒt]
  • Hyphenation: ro‧vat
  • Rhymes: -ɒt

Noun

edit

rovat (plural rovatok)

  1. (newspapers) column (a recurring feature in a periodical)

Declension

edit
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative rovat rovatok
accusative rovatot rovatokat
dative rovatnak rovatoknak
instrumental rovattal rovatokkal
causal-final rovatért rovatokért
translative rovattá rovatokká
terminative rovatig rovatokig
essive-formal rovatként rovatokként
essive-modal
inessive rovatban rovatokban
superessive rovaton rovatokon
adessive rovatnál rovatoknál
illative rovatba rovatokba
sublative rovatra rovatokra
allative rovathoz rovatokhoz
elative rovatból rovatokból
delative rovatról rovatokról
ablative rovattól rovatoktól
non-attributive
possessive - singular
rovaté rovatoké
non-attributive
possessive - plural
rovatéi rovatokéi
Possessive forms of rovat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. rovatom rovataim
2nd person sing. rovatod rovataid
3rd person sing. rovata rovatai
1st person plural rovatunk rovataink
2nd person plural rovatotok rovataitok
3rd person plural rovatuk rovataik

References

edit
  1. ^ rovat in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

edit
  • rovat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  NODES
Note 1