szájkosár

Hungarian

szájkosár

Etymology

száj (“mouth”) +‎ kosár (“basket”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsaːjkoʃaːr]
• Hyphenation: száj‧ko‧sár

Noun

szájkosár (plural szájkosarak)

1. muzzle (device used to stop an animal from biting)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szájkosár	szájkosarak
accusative	szájkosarat	szájkosarakat
dative	szájkosárnak	szájkosaraknak
instrumental	szájkosárral	szájkosarakkal
causal-final	szájkosárért	szájkosarakért
translative	szájkosárrá	szájkosarakká
terminative	szájkosárig	szájkosarakig
essive-formal	szájkosárként	szájkosarakként
essive-modal	—	—
inessive	szájkosárban	szájkosarakban
superessive	szájkosáron	szájkosarakon
adessive	szájkosárnál	szájkosaraknál
illative	szájkosárba	szájkosarakba
sublative	szájkosárra	szájkosarakra
allative	szájkosárhoz	szájkosarakhoz
elative	szájkosárból	szájkosarakból
delative	szájkosárról	szájkosarakról
ablative	szájkosártól	szájkosaraktól
non-attributive possessive - singular	szájkosáré	szájkosaraké
non-attributive possessive - plural	szájkosáréi	szájkosarakéi

Possessive forms of szájkosár
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szájkosaram	szájkosaraim
2nd person sing.	szájkosarad	szájkosaraid
3rd person sing.	szájkosara	szájkosarai
1st person plural	szájkosarunk	szájkosaraink
2nd person plural	szájkosaratok	szájkosaraitok
3rd person plural	szájkosaruk	szájkosaraik

Further reading

• szájkosár in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN