szánkó

Hungarian

Etymology

szán (“sleigh”) +‎ -kó (diminutive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsaːŋkoː]
• Hyphenation: szán‧kó
• Rhymes: -koː

Noun

szánkó (plural szánkók)

1. sled, sledge, sleigh

   Synonyms: ródli, szán

2. luge (the sport and the sled)

   Synonym: szánkózás

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	szánkó	szánkók
accusative	szánkót	szánkókat
dative	szánkónak	szánkóknak
instrumental	szánkóval	szánkókkal
causal-final	szánkóért	szánkókért
translative	szánkóvá	szánkókká
terminative	szánkóig	szánkókig
essive-formal	szánkóként	szánkókként
essive-modal	—	—
inessive	szánkóban	szánkókban
superessive	szánkón	szánkókon
adessive	szánkónál	szánkóknál
illative	szánkóba	szánkókba
sublative	szánkóra	szánkókra
allative	szánkóhoz	szánkókhoz
elative	szánkóból	szánkókból
delative	szánkóról	szánkókról
ablative	szánkótól	szánkóktól
non-attributive possessive - singular	szánkóé	szánkóké
non-attributive possessive - plural	szánkóéi	szánkókéi

Possessive forms of szánkó
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szánkóm	szánkóim
2nd person sing.	szánkód	szánkóid
3rd person sing.	szánkója	szánkói
1st person plural	szánkónk	szánkóink
2nd person plural	szánkótok	szánkóitok
3rd person plural	szánkójuk	szánkóik

See also

• bob, fakutya, kutyaszán, szkeleton, tobogán

Further reading

• szánkó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN