szita

Hungarian

Etymology

From Proto-Slavic *sito. Compare Slovak sito (“sieve”), Serbo-Croatian sito (“sieve”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsitɒ]
• Hyphenation: szi‧ta
• Rhymes: -tɒ

Noun

szita (plural sziták)

1. sieve

   Synonyms: rosta, szűrő

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	szita	sziták
accusative	szitát	szitákat
dative	szitának	szitáknak
instrumental	szitával	szitákkal
causal-final	szitáért	szitákért
translative	szitává	szitákká
terminative	szitáig	szitákig
essive-formal	szitaként	szitákként
essive-modal	—	—
inessive	szitában	szitákban
superessive	szitán	szitákon
adessive	szitánál	szitáknál
illative	szitába	szitákba
sublative	szitára	szitákra
allative	szitához	szitákhoz
elative	szitából	szitákból
delative	szitáról	szitákról
ablative	szitától	szitáktól
non-attributive possessive - singular	szitáé	szitáké
non-attributive possessive - plural	szitáéi	szitákéi

Possessive forms of szita
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szitám	szitáim
2nd person sing.	szitád	szitáid
3rd person sing.	szitája	szitái
1st person plural	szitánk	szitáink
2nd person plural	szitátok	szitáitok
3rd person plural	szitájuk	szitáik

Derived terms

• szitál

 

Compound words

• szitakötő

 

Expressions

• átlát a szitán

 

Further reading

• szita in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Sumerian

Romanization

szita

1. Romanization of 𒋖 (šita)