szoknya

Hungarian

Etymology

First attested in 1372. From a Slavic language. Compare Serbo-Croatian sȕknja (“skirt”), Slovak sukňa (“skirt”), Polish suknia (“skirt”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsokɲɒ]
• Hyphenation: szok‧nya
• Rhymes: -ɲɒ

Noun

szoknya (plural szoknyák)

1. skirt
2. (figuratively, colloquial, in some set phrases) woman

   szoknyavadász ― skirt chaser

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	szoknya	szoknyák
accusative	szoknyát	szoknyákat
dative	szoknyának	szoknyáknak
instrumental	szoknyával	szoknyákkal
causal-final	szoknyáért	szoknyákért
translative	szoknyává	szoknyákká
terminative	szoknyáig	szoknyákig
essive-formal	szoknyaként	szoknyákként
essive-modal	—	—
inessive	szoknyában	szoknyákban
superessive	szoknyán	szoknyákon
adessive	szoknyánál	szoknyáknál
illative	szoknyába	szoknyákba
sublative	szoknyára	szoknyákra
allative	szoknyához	szoknyákhoz
elative	szoknyából	szoknyákból
delative	szoknyáról	szoknyákról
ablative	szoknyától	szoknyáktól
non-attributive possessive - singular	szoknyáé	szoknyáké
non-attributive possessive - plural	szoknyáéi	szoknyákéi

Possessive forms of szoknya
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szoknyám	szoknyáim
2nd person sing.	szoknyád	szoknyáid
3rd person sing.	szoknyája	szoknyái
1st person plural	szoknyánk	szoknyáink
2nd person plural	szoknyátok	szoknyáitok
3rd person plural	szoknyájuk	szoknyáik

Derived terms

• szoknyájú
• szoknyás

 

Compound words

• alsószoknya
• miniszoknya
• szoknyabolond
• szoknyanadrág
• szoknyasuhogás
• szoknyavadász

 

Expressions

• skót szoknya

 

Further reading

• szoknya in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN