tartomány

Hungarian

Etymology

tart +‎ -omány

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɒrtomaːɲ]
• Hyphenation: tar‧to‧mány

Noun

tartomány (plural tartományok)

1. province
2. range, interval
3. (mathematics) domain (connected open subset)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	tartomány	tartományok
accusative	tartományt	tartományokat
dative	tartománynak	tartományoknak
instrumental	tartománnyal	tartományokkal
causal-final	tartományért	tartományokért
translative	tartománnyá	tartományokká
terminative	tartományig	tartományokig
essive-formal	tartományként	tartományokként
essive-modal	—	—
inessive	tartományban	tartományokban
superessive	tartományon	tartományokon
adessive	tartománynál	tartományoknál
illative	tartományba	tartományokba
sublative	tartományra	tartományokra
allative	tartományhoz	tartományokhoz
elative	tartományból	tartományokból
delative	tartományról	tartományokról
ablative	tartománytól	tartományoktól
non-attributive possessive - singular	tartományé	tartományoké
non-attributive possessive - plural	tartományéi	tartományokéi

Possessive forms of tartomány
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tartományom	tartományaim
2nd person sing.	tartományod	tartományaid
3rd person sing.	tartománya	tartományai
1st person plural	tartományunk	tartományaink
2nd person plural	tartományotok	tartományaitok
3rd person plural	tartományuk	tartományaik

Derived terms

• értelmezési tartomány

Further reading

• tartomány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN