árusítás

Hungarian

Etymology

árusít +‎ -ás

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːruʃiːtaːʃ]
• Hyphenation: áru‧sí‧tás
• Rhymes: -aːʃ

Noun

árusítás (plural árusítások)

1. selling (the act of selling, of placing the goods on the market)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	árusítás	árusítások
accusative	árusítást	árusításokat
dative	árusításnak	árusításoknak
instrumental	árusítással	árusításokkal
causal-final	árusításért	árusításokért
translative	árusítássá	árusításokká
terminative	árusításig	árusításokig
essive-formal	árusításként	árusításokként
essive-modal	—	—
inessive	árusításban	árusításokban
superessive	árusításon	árusításokon
adessive	árusításnál	árusításoknál
illative	árusításba	árusításokba
sublative	árusításra	árusításokra
allative	árusításhoz	árusításokhoz
elative	árusításból	árusításokból
delative	árusításról	árusításokról
ablative	árusítástól	árusításoktól
non-attributive possessive - singular	árusításé	árusításoké
non-attributive possessive - plural	árusításéi	árusításokéi

Possessive forms of árusítás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	árusításom	árusításaim
2nd person sing.	árusításod	árusításaid
3rd person sing.	árusítása	árusításai
1st person plural	árusításunk	árusításaink
2nd person plural	árusításotok	árusításaitok
3rd person plural	árusításuk	árusításaik

Further reading

• árusítás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN