húgycső

Hungarian

Etymology

húgy +‎ cső

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhuːct͡ʃøː], [ˈhuːt͡ʃːøː]
• Hyphenation: húgy‧cső
• Rhymes: -t͡ʃøː

Noun

húgycső (plural húgycsövek)

1. urethra (anatomical tube)

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	húgycső	húgycsövek
accusative	húgycsövet	húgycsöveket
dative	húgycsőnek	húgycsöveknek
instrumental	húgycsővel	húgycsövekkel
causal-final	húgycsőért	húgycsövekért
translative	húgycsővé	húgycsövekké
terminative	húgycsőig	húgycsövekig
essive-formal	húgycsőként	húgycsövekként
essive-modal	—	—
inessive	húgycsőben	húgycsövekben
superessive	húgycsövön	húgycsöveken
adessive	húgycsőnél	húgycsöveknél
illative	húgycsőbe	húgycsövekbe
sublative	húgycsőre	húgycsövekre
allative	húgycsőhöz	húgycsövekhez
elative	húgycsőből	húgycsövekből
delative	húgycsőről	húgycsövekről
ablative	húgycsőtől	húgycsövektől
non-attributive possessive - singular	húgycsőé	húgycsöveké
non-attributive possessive - plural	húgycsőéi	húgycsövekéi

Possessive forms of húgycső
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	húgycsövem	húgycsöveim
2nd person sing.	húgycsöved	húgycsöveid
3rd person sing.	húgycsöve	húgycsövei
1st person plural	húgycsövünk	húgycsöveink
2nd person plural	húgycsövetek	húgycsöveitek
3rd person plural	húgycsövük	húgycsöveik

Further reading

• húgycső in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN