sportág

Hungarian

Etymology

sport +‎ ág

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃportaːɡ]
• Hyphenation: sport‧ág

Noun

sportág (plural sportágak)

1. branch of sport

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	sportág	sportágak
accusative	sportágat	sportágakat
dative	sportágnak	sportágaknak
instrumental	sportággal	sportágakkal
causal-final	sportágért	sportágakért
translative	sportággá	sportágakká
terminative	sportágig	sportágakig
essive-formal	sportágként	sportágakként
essive-modal	—	—
inessive	sportágban	sportágakban
superessive	sportágon	sportágakon
adessive	sportágnál	sportágaknál
illative	sportágba	sportágakba
sublative	sportágra	sportágakra
allative	sportághoz	sportágakhoz
elative	sportágból	sportágakból
delative	sportágról	sportágakról
ablative	sportágtól	sportágaktól
non-attributive possessive - singular	sportágé	sportágaké
non-attributive possessive - plural	sportágéi	sportágakéi

Possessive forms of sportág
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	sportágam	sportágaim
2nd person sing.	sportágad	sportágaid
3rd person sing.	sportága	sportágai
1st person plural	sportágunk	sportágaink
2nd person plural	sportágatok	sportágaitok
3rd person plural	sportáguk	sportágaik

Further reading

• sportág in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN