vadkacsa

Hungarian

Etymology

vad (“wild”) + kacsa (“duck”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvɒtkɒt͡ʃɒ]
• Hyphenation: vad‧ka‧csa
• Rhymes: -t͡ʃɒ

Noun

vadkacsa (plural vadkacsák)

1. mallard

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	vadkacsa	vadkacsák
accusative	vadkacsát	vadkacsákat
dative	vadkacsának	vadkacsáknak
instrumental	vadkacsával	vadkacsákkal
causal-final	vadkacsáért	vadkacsákért
translative	vadkacsává	vadkacsákká
terminative	vadkacsáig	vadkacsákig
essive-formal	vadkacsaként	vadkacsákként
essive-modal	—	—
inessive	vadkacsában	vadkacsákban
superessive	vadkacsán	vadkacsákon
adessive	vadkacsánál	vadkacsáknál
illative	vadkacsába	vadkacsákba
sublative	vadkacsára	vadkacsákra
allative	vadkacsához	vadkacsákhoz
elative	vadkacsából	vadkacsákból
delative	vadkacsáról	vadkacsákról
ablative	vadkacsától	vadkacsáktól
non-attributive possessive - singular	vadkacsáé	vadkacsáké
non-attributive possessive - plural	vadkacsáéi	vadkacsákéi

Possessive forms of vadkacsa
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	vadkacsám	vadkacsáim
2nd person sing.	vadkacsád	vadkacsáid
3rd person sing.	vadkacsája	vadkacsái
1st person plural	vadkacsánk	vadkacsáink
2nd person plural	vadkacsátok	vadkacsáitok
3rd person plural	vadkacsájuk	vadkacsáik

Synonyms

• tőkés réce

Further reading

• vadkacsa in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN